Ma elérkezett a nap, mikor arra jutott a kínaihonban állomásozó magyar delegáció, hogy már nem tud élni az otthoni ízek nélkül és slussz-passz.
Szóval oskola után hátityókat fogva elindultunk a nagyboltba (alias RT-Mart), hogy bevásároljunk az ebédhez. Az ebéd tervezet nem más volt, mint a lecsó :)
No az 'alap' alapanyag nem lelhető erre, így kaliforniai paprikára fanyalodva, de nem csüggedve folytattuk portyázásunkat; Klári, Kitti, kis Iván (szlovák), Ivánunk, Balys (a géppuska lábú litván) és én.
Chris (kanadai) főzőlapját, fazekát.. kölcsönvéve kezdtünk neki a hadműveleteknek. A fontos tényező, piros paprika Kitti jóvoltából került az ebédbe.
Szereposztás pedig a következő volt: főszakács-Ivánunk, Kitti, kis Iván és én a kis kukták, Klári a fotós, Balys pedig a minőség-ellenőr:)
Eredmény egy igazán színes ebéd, sok jó arc :) és teli gyomor :)
The End :)
∞
...és egy kis kínai apropó:
∞
Csók mindenkinek:)
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.