Első óránk az egyetemen fél 9-kor kezdődik, mivel majdhogy nem szemben vagyunk az egyetemmel, nem sietjük el a felkelést (lányokkal szembeni előnyöm a "nem kávé ivás", hátrány a sokáig zuhanyzó szobatárs:)); így ebben az évben bepótolhatom az egész eddigi Gödöllő-Pest ingázás miatt kihagyott alvásokat. 11:40-ig tart a délelőtti műszak (ha pedig szerda, akkor délután shu fa-ergo kalligráfia).
Suli előtt általában a lányokkal eltarpolunk a szomszédos utcába reggelit venni, mindig ugyanazt, amit mi egyszerűen pingnek nevezünk. Formára úgy néz ki, mint egy pizza, lapos kerek..valami egyszerű tészta, egy-két hozzávalóval megspékelve, mint például újhagyma, tojás, szezámmag..de semmi hús. Pont jó egy reggeli kezdéshez. Ahhoz hogy ezzel a pinggel teli együk magunkat 1,5 yuant kell kiperkálnunk (ami azt jelenti, hogy 45Ft-ért életben tudjuk tartani magunkat az ebédig, azt hiszem ez elég pénztárca kímélő árnak számít).
Ebédidőt sokáig a kedvenc „kis pirosunkban” töltöttük (a pinges stand melletti étteremben). Kért kaják: fokhagymás-szójás uborka; tojásrántottás, fafüle gombás paradicsom; rántott rák vagy hús; csípős csirke hús (csirke hús darabok, apróra vágott uborka, répa és erős paprika), csípős kagyló, no meg mindenkinek egy kis tál rizs.
Pár kép, hogy lehessen nyálatcsorgatni, irigykedni:) A kis utca végén, szemben a "kis piros", majd életképek az étteremben (rosszabb minőségben), kép a két Ivánról (bal oldalt a "mi", magyar Ivánunk, jobbra a szlovák Iván; kép a kedvenc pincér párosunkról (a fiatal leányzó, simán beállhatna a box mérkőzés közvetítője helyére-mikrfon nélkül:)), majd sztár fotó a pincér leányzóról, Kittiről és személyemről, végül pár fotó a flamóról:) valamint Iván és kedvence, a kagyló páros. Utolsó pedig a konyha titok leleplezése:)
Du. az ebéd fáradalmainak kipihenése, pár kínai szó, kis nyelvtan gyömöszölése a fejekbe, csöpögős kínai storyk lefordítása:D..
..és már ott is a vacsi, ami legtöbbször instant tésztás leves szokott lenni, majd a mozi csatornára váltunk (CCTV6) és megnézzük a napi film adagunkat (ami ma este, egy jó kis Jackie-s Wang Lee Hom-os film volt, melynek angol címe: Little big soldier). /tudva levő, hogy ők ketten a kedvenc kínai hírességek listám elején szerepelnek; Jackiet mindenki ismeri, őt így be sem mutatom; Wang Lee Hom, pedig egy amerikai-tajwani, tehetséges zeneszerző, zenész-énekes emberke/
Múltkor a Joy's barban (ahová általában járunk táncolni), a következő számot énekeltem a bár egyik énekesével (no nem vele a színpadon, de így is feltűnést keltve a körülöttem lévő kínaiak között, hogy tudtam a szöveget:)).
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
július55 2010.10.30. 18:38:54
Babimazhika 2010.10.31. 09:05:17